Ízek, imák, szerelmek
Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket.
Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát.
----------------------------------------------------------------------------------------
Ezt a könyvet egy rokonomtól kaptam, hogy olvassam el, mert neki nagyon tetszett.
Mivel ilyen útkeresésről, önmegvalósításról, elengedésről szól, kíváncsivá tett. Így a Vadon és az ElCamino regények után adtam neki egy esélyt.
Nagyon jó az írónő stílusa, már emiatt élvezet volt olvasni. 3 ország, 3 fejezet, ebből nekem az Olaszország és Indonézia tetszett a legjobban. Indiai rész kevésbé vonzott, sőt néha elkalandozott a gondolatom, legalább annyira szenvedés volt olvasni, mint amit maga az író érezhetett :-)
Gilbert is újságíró, utazgatás közben ő nem csak magára talált, pihent, hanem cikkeket írt és tervezte ezt a könyvét.
Közben kiderítettem, hogy Hűség címmel van ennek folytatása, ami megvan a könyvtárban, egyértelmű hogy elolvasom.
Mivel ilyen útkeresésről, önmegvalósításról, elengedésről szól, kíváncsivá tett. Így a Vadon és az ElCamino regények után adtam neki egy esélyt.
Nagyon jó az írónő stílusa, már emiatt élvezet volt olvasni. 3 ország, 3 fejezet, ebből nekem az Olaszország és Indonézia tetszett a legjobban. Indiai rész kevésbé vonzott, sőt néha elkalandozott a gondolatom, legalább annyira szenvedés volt olvasni, mint amit maga az író érezhetett :-)
Gilbert is újságíró, utazgatás közben ő nem csak magára talált, pihent, hanem cikkeket írt és tervezte ezt a könyvét.
Közben kiderítettem, hogy Hűség címmel van ennek folytatása, ami megvan a könyvtárban, egyértelmű hogy elolvasom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése