A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erdős Renée. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erdős Renée. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. december 21., szombat

Santerra bíboros

Erdős Renée
Santerra bíboros

Erdős Renée könyve a napfényes Itáliába, a kereszténység fővárosába, Rómába vezeti el az olvasóit. Itt találkozik az a soknemzetiségű társaság, amely elsősorban fiatal nőkből áll, akiket a művészetek és a női élethivatásról alkotott felfogás hoz össze. A szoros barátság azonban sokféle felfogást takar, de ezekben közös: a női emancipáció ingerlése, a nő társadalmi és családi szerepének megváltoztatása iránti igény, s az a kisebb-nagyobb tragédia, amely minden szereplő életútját kivétel nélkül végigkísérte, végigkíséri…
Az első világháború előtti Európában vagyunk. A közeli világégés már szinte mindenkit nyugtalanít. A népeket, nemzeteket véres leszámolásra uszítják, de ez a soknemzetiségű kis társaság éli magaválasztotta életét, vívja mindennapi harcait…
Róma a vatikáni egyházfi és politikus, a majdnem pápává lett Santerra bíboros csodálatában ég. A kis társaság sem tudja kivonni ez alól magát, sőt, egyikük, Lavinia Tarsin számára valami borzongató titkot sejtet a bíboros személye…A titokra lassan fény derül, és Lavinia Tarsin és Santerra bíboros kapcsolata egyre veszélyesebb vizekre téved, olyanokra, amely messze túlmegy az egyház által megengedetteken….Mégis, mind asszony, mind a bíboros hű marad önmagához…



.......................................................................................

Miután a Böszörményi könyvekben Erdős Renée mellékszereplő volt, kíváncsi voltam erre a szabad életű asszonyra.
Elég kényes témát feszeget és ez az I.vh előtti években játszódik, de nekem nagyon tetszett.
Hasonló a Tövismadarak című filmsorozathoz.
Az egész könyv a vallásról szól, még sem untam egyetlen oldalt sem.






2019. március 31., vasárnap

Egy szabad nő

Menyhért Anna
Egy szabad nő

„Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…" – kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát?
Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak…



----------------------------------------------------------------------------------


A budapesti úrinők című könyv után egyértelmű volt, hogy érdekelni fog Erdős Renée élete.
Nem volt könnyű szabad nőnek lennie az 1900-as évek elején, ekkor még nagyon prűd és sznob társadalomban éltek.
Merész versei és novellái miatt nem csak férfiak, hanem nők is rajongtak érte.
A kor lapkiadói, költői, írói is szerepet kaptak ebben a regényben, az utolsó lapokon fotókkal illusztrálva.


"S hideg mosollyal, büszkén, emberül
Nézek szemébe az egész világnak"
(Erdős Renée)


" Az én világom a szelíd magány,
Az én örömöm megfér egy kis dalban.
S ha bús órák felhője tör reám,
Nem zúgolódom. Csak sírok magamban"
(Erdős Renée)




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...