Ezer nap a palotában

Marlena de Blasi
Ezer nap a palotában

Marlena de Blasi, aki már Velencébe és Toszkánába is olvasóit magával csábító hévvel szerelmesedett bele, most Olaszország újabb vidékére, Umbriába indul, hogy férjével, Fernandóval az ódon városba, Orvietóba költözzön. Ezen a tájékon se tengerpart, se közeli országhatár, így kevesebb az idegen, és nehezebben is fogadják be a jövevényeket. Marlena hozzálát, hogy befészkelje magát az új helyre, és azzal nyeri meg újdonsült szomszédjait, amihez a legjobban ért: befőzi magát a szívükbe. Történelmi érdekességekben bővelkedő, a táj szépségeit megidéző önéletrajzi írása hol romantikus és érzéki, hol ujjongóan vidám, miközben keresi a helyes egyensúlyt ebben a domb teteji városban, és persze a megfelelő otthont is – amely ezúttal egy tizenhatodik századi, félig-meddig romos palazzo egykori bálterme.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Nekem tetszik az írónő stílusa, életteli, optimista és az az ízorgia ahogy leírja az étkezéseket hmmm, mindig éhes leszek :-).
Most sem maradt ki az olasz temperamentum, ej ráérünk még :-)

Ezer nap Toszkánában

Marlena de Blasi
Ezer nap Toszkánában

Újabb kóstoló az Ezer nap Velencében szerzőjének szenvedélyes életéből Marlena, az újdonsült velencei feleség életének ez az újabb ízes szelete a házaspár Toszkánába költözését meséli el. A két ember határtalan lelkesedéssel és igencsak behatárolt anyagiakkal indul útnak a lagúnák városából egy kétszáz lelket számláló falucskába, időtlen idők óta művelt olajfaligetek és etruszk hőforrások közé.
Beköltöznek egy félig-meddig renovált egykori istállóba, ahol se telefon, se központi fűtés, a konyha pedig csak talpalatnyi, és hamarosan összebarátkoznak Barlozzóval, a falu önjelölt elöljárójával. Barlozzo gazdag helyi folklórral átitatott elbeszélései betekintést engednek számukra – és számunkra is – Toscana lelkébe.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezt a könyvet éhesen tilos olvasni :-).
Mennyi érzéssel és szenvedéllyel írja le a mennyei ízeket hmmm...pedig oly egyszerű étek a legtöbb recept, mégis szinte úgy érzi az ember, hogy nem csak olvassa, hanem maga is épp falatozza :-)
Nagyon megfogott az olasz falucska lakóinak összetartása, ahogy egymást segítik és nem irigyek egymásra, mint kicsiny hazánk mentalitása.
Kedves kis könyv, érdemes elolvasni akár a mediterrán étkezés miatt is.

Ezer nap Velencében

Marlena de Blasi
Ezer nap Velencében

Marlena, az ötvenes éveinek elején járó, elvált amerikai nő Velencébe készül, hogy cikket írjon a város gasztronómiájáról. Nincs kedve oda utazni: nem vonzza a város, amelybe mindenki szerelmes. És baljós előérzete beigazolódik: velencei útja után élete fenekestül felfordul. Belép az életébe egy férfi, – az Idegen – akiért Marlena otthagy mindent: házat, munkát, lassan felnőtté váló gyermekeket, és megpróbál igazi olasz feleség lenni. Ám ez nem könnyű ebben a meggyökeresedett, ősi városban – itt meg kell küzdenie a helyiek előítéletével, szokásaival, a férj rigolyáival, na és saját, szenvedélyes természetével. A nem várt, megható szerelem azonban minden viharon átsegíti, miközben Marlena egyre csak kóstol, kísérletezik, receptet ír és főz a csodás Velencében. A könyvben egyszerű, remek olasz receptek találhatók.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Könnyed olasz stílus.
Nyaralás előtt feltétlen elolvasandó, izgalmasabb felfedezni a könyvben szereplő helyszíneket, kávézókat, pékségeket és a piacot.
Bár azóta eltelt 20 év, nem valószínű, hogy azok a kofák, árusok még ott árulnak.
Hmmm és a receptek, ahogy leírja, jajjj szinte éreztem az illatát, ízét :-)
Jöjjön Toszkána!