Napkeringő

Paula McLain
Napkeringő

„Egy nap Karen majd könyvet ír róla – megírja őt, és ezzel örökre eggyé kovácsolja kettejüket. És én hiányzom majd azokról a lapokról.”

Karen Blixen nevét széles körben ismertté tette az emlékiratain alapuló Távol Afrikától című mozi, amely a dán bárónő és az angol Denys Finch Hatton szerelméről szól. Ám arról nem mesél a film, hogy ebben a kapcsolatban létezett egy titokzatos harmadik…
McLain elsöprő erejű története a 20. század eleji Afrika varázslatos vidékén járva egy rendkívüli nő életét tárja elénk, aki jóval megelőzte saját korát, s volt mersze szabadnak lenni, még akkor is, ha ezért nagy árat kellett fizetnie. Rabul ejtő olvasmány az elszántságról és az akarat erejéről.

----------------------------------------------------------------------

Nagyon tetszett! Most valahogy az 1920-as évek vonzanak :-)
Az elején a filmmel azonosítottam a szereplőket. Aztán a Wikin megnéztem a valódi Berylt, Karent, Denyst és onnantól egész más hatással volt rám az ismerős történet.
Beryl egy erős nő volt, aki megteremtette saját vágyait, szabadságát, mint ahogy írták, néha nagy árat kellett érte fizetnie. Nagyon szimpatikus volt, hogy szalmazsákon is aludt, a legprimitívebb körülmények között élt ha lovakról volt szó.
Elsőként volt női lovastréner, versenyeztető és női szabadúszó pilóta.
Szintén írt könyvet, Követem a Napot címmel, amit még Hemingway is méltatott.

A párizsi feleség

Paula McLain
A párizsi feleség

A párizsi feleség Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története.

Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak – köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald – színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük.

---------------------------------------------------------------------

Az életrajzok néha csalódást okoznak, nem a könyv, hanem maga a művész negatívuma. Nem egyhuzamban olvastam el, időt hagytam rá, hogy elgondolkozzam bizonyos helyzeteken.
20-as évek, Párizs, kávéházak, művész világ...tudom, akkor ez volt a divat, a művészek így éltek, alkottak. Hemingway szerette a nőket, 4 feleség, számtalan szerető, jól írták róla, hogy lobbanékony és szenvedélyes volt. Meg egy kicsit sokat ivott, ennyi alkoholtól én is írói válságban szenvedtem volna :-)
Hemingway: Vándorünnep könyve, ugyanezeket az éveket mutatja be, nagyon kíváncsi leszek rá.

Csak egy év

Gayle Forman
Csak egy év (Csak egy nap 2.)

Amikor kinyitja a szemét, Willem nem tudja, hol van – Prágában? Dubrovnikban? Vagy visszakerült Amszterdamba? Annyit tud, hogy ismét egyedül van, és meg kell találnia egy lányt, akinek Lulu a neve, és akivel egy varázslatos napot töltött Párizsban. Volt abban a napban – abban a lányban – valami, amitől Willemnek azt kell gondolnia, hogy a sors is egymásnak szánta őket, így Lulut keresve beutazza a világot Mexikótól Indiáig. Ám ahogy telnek a hónapok, és Lulu még mindig utolérhetetlen, a fiú kezd kételkedni benne, hogy a sors keze olyan erős lenne, mint képzeli…

--------------------------------------------------------------------------

Imádtam, imádta, imádtam!!! :-) Sokkal jobban tetszett, vidám és pörgős, csak úgy repkedtek a lapok, szinte sajnáltam hogy vége lett.
És persze Shakespeare! Forman könyvei azért tetszenek, mert életem egy egy eseményéhez kötődik. Most például Shakespeare-hez...egyik szerelmes állapotomban, Romeo és Júlia könyve volt éjjelente a párnám alatt, édes szülőm biztos mosolygott rajta, egyszerűen repültem és a fellegekben voltam, ilyen ez a szerelem kérem szépen :-)

Csak egy nap

Gayle Forman
Csak egy nap

Allysont, a burokban nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy nyugat-európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson rá nem jellemző módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrából egyetlen nap alatt fellobban a láng… amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó nap után, hogy Willem elment.
A sorsfordító napot az önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a belé nevelt korlátoktól, hogy megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.

-------------------------------------------------------------------

Bevallom a könyv elején féltem, hogy nem fog tetszeni, aztán a végén már le sem akartam tenni. Nagyon szépen kibontakozik egy 18 éves lány önmagára találása, ami hol felemelkedéssel, hol mélyponttal jár...ezt mindannyian átéltük egyszer. Imádtam benne William Shakespeare-t, engem minden művészettel le lehet venni a lábamról :-), plusz pont a második európai utazásért, ahogy Allyson önállóságát bemutatta, izgultam érte, hogy túllépje a korlátait és sikerüljön neki.
Kíváncsian várom a Csak egy év-et, Willemet! :)

Utolsó lélegzetig

Heather Gudenkauf
Utolsó lélegzetig

Heather Gudenkauf amerikai írónőt gyakran nevezik női John Grishamnek. Az utolsó lapig képes fokozni az izgalmat. Ez a regénye egy telefonhívással kezdődik az iskolából: Szeretlek, anya! Aztán egy lövés hangja, és a vonal megszakad. Te mit tennél?
A gyerekek már javában készülnek a tavaszi szünetre egy csendes, amerikai kisváros iskolájában. Vidámak, hiszen mindjárt itt a vakáció. Ám egy ismeretlen fegyveres túszul ejti őket a délelőtt során, és nem árulja el, mi a szándéka. Vajon ki ez a férfi? Hiszen Broken Branch városában mindenki jól ismeri egymást vagy mégsem?

--------------------------------------------------------------------------

Az elején még semmit nem lehetett tudni, csak lassan bontakozott ki a történet. Talán épp a szereplők megismerése miatt történt így, aztán beindult, le sem bírtam tenni a könyvet, egyhuzamban elolvastam. A végén szükség lesz zsebkendőre!

Apokalipszis I-II.

C. J. Sansom
Apokalipszis I-II.

1543 tavasza. VIII. Henrik király Parr Katalinnak udvarol, akit hatodik feleségének szemelt ki. Eközben Matthew Shardlake egy tizenéves fiú ügyén dolgozik, akit a Bedlambe, az őrültek házába zártak attól tartva, hogy ijesztő vallásos mániája miatt eretnekség vádjával máglyára kerülhet.
Amikor régi barátját szörnyűségesen meggyilkolják, Shardlake ígéretet tesz özvegyének, hogy a gyilkost az igazságszolgáltatás kezére juttatja. Amint Shardlake asszisztensével, Jack Barakkal, és orvos barátjával, Guy Maltonnal nyomozni kezd, kutatása Cranmerhez és Parr Katalinhoz vezet – és a Jelenések könyve sötét próféciáihoz. Hamarosan egy sor borzalmas gyilkosságra derít fényt, amelyek boszorkányság és ördögi megszállottság gyanúját vetik fel – mert mi másként lenne képes a Tudor-korabeli elme egy sorozatgyilkosra tekinteni?

------------------------------------------------------------------

Nekem ez is tetszett! Át kell hangolódni, erre a történelmi korra és nyelvezetre, de épp ettől jó és különleges. Érdemes elolvasni a sorozatokat, mert kiválóan tükrözi az angol történelmet, vallást, reformokat, politikát.
A következő rész a "Bosszú nyilai" 1545-ben folytatódik, ismét Parr Katalin és Shardlake szereplőkkel.
Nem a könyv cselekménye:
VIII.Henrik 1547-ben hal meg, ezután Parr Katalin férjhez megy Sir Thomas Seymour-hoz, a hős szerelmeshez, akit az Apokalipszis-ben megismerhetünk. Nem tart sokáig boldogságuk, másfél év múlva, a volt királyné gyermekágyi lázban elhunyt.