A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bakóczy Sára. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bakóczy Sára. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 4., hétfő

Crescence

Bakóczy Sára
Crescence 
Széchenyi menyasszonya

Mindazok számára, akik nem egy történelmi korszak elmélyült kutatói, az adott időszak kiemelkedő alakjai gyakran csak a tankönyvekből, tetteik jelentőségén keresztül megismert, nem teljesen emberi léptékű személyiségek. Így van ez Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” esetében is: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a Lánchíd megálmodója, a magyar nemzettudat megújítója többségünknek egy emberfeletti történelmi alak.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy legnagyobb nemzeti hőseink is csak emberek voltak a maguk gyarlóságaival, vágyaival, botlásaival és hétköznapi életével. Bakóczy Sára legújabb regénye Seilern-Aspang Crescence grófnő életének egy meghatározó szakaszán keresztül mutatja be második férjének, Széchenyi Istvánnak az emberi, esendő oldalát is.

A szerző remek ízléssel és arányérzékkel, kiterjedt kutatások alapján mutatja be a XIX. század első évtizedeinek bécsi, pozsonyi és pest-budai életét a császári udvartól kezdve a magyar vármegyei nemesség kúriáiig. Főszereplői, Crescence és Széchenyi István hús-vér alakokként, szenvedélyeikkel és szenvedéseikkel kerülnek ábrázolásra.

........................................................................................................................

 

B.S. írónő, a kedvencek listájára került a jó stílusban megírt magyar történelmi regényeivel.
Crescence naplói nem maradtak meg az utókor számára, de Széchenyi naplói viszont igen és közös levelezésük is.
A regényben szereplők szinte mind valós személyek, úgy mint a történelmi korszak.
Leginkább minket magyarokat érint, Széchenyi István úttörő reformjai.

 

 

 

2026. április 4., szombat

Liliom és kehely

 

Bakóczy Sára
Liliom és kehely

Ezerötszázötvennégy. A három részre szakadt ország keleti határvidékén Debrecen kénytelen egyszerre keresni a Habsburg Császárság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom kegyeit. Gazdag polgárai háromfelé adóznak, túlélésük érdekében három urat próbálnak meggyőzni hűségükről. Hol Erdély oltalmát kérik a Habsburgokkal szemben, hol a Habsburgokét a török ellen – és mindennek meg kell fizetniük az árát.

A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok.

A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.

...............................................................................................................

 

A város és rózsa könyvnek nem folytatása, én mégis annak érzem.
Debrecen elég sok vereséget elszenvedett és mégis mindig talpra állt a város, elképesztő ahogy nem adták fel az ott lakó emberek.
Jelen debreceni lakosoknak biztos nagy élmény erről olvasni.
A könyv végén leírást kapunk a történelmi személyekről.
Dukás Ferencről csak a választási évek adatai vannak, a vele való cselekmény fiktív.
Orsolya karakterén keresztül mutatja be az akkori nők életét, sorsát, mert róluk nem sok adat maradt fent.

 

 

2026. április 3., péntek

A város és a rózsa

 

Bakóczy Sára
A város és a rózsa 
Debreceni széphistória

Ezerötszáznegyvennyolc, Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka.

A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.

Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…

A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

....................................................................................................................

 

Most ki is derült, hogy honnan lett az írói álnév. 
Bár Sára, Gábor és Mihály csak kitalált személy, a valóságban volt egy deák, aki szerelmes lett egy kalmár család lányába.
Viszont Bakóczy és sákvári család valóban létezett.
Jó kis történelmi ismertető ez a könyv, Debrecen történelmét öleli fel, az akkori városból szinte semmi nem maradt, csak itt ott egy egy feltárt hely maradt az akkori időből.
Nagy pozitívum, hogy az akkori beszéd stílusban íródott a könyv és ez még hitelesebbé tette.


 

 

2026. március 12., csütörtök

Délibábok kora

 

Bakóczy Sára
Délibábok kora
Gróf Andrássy Gyula

Andrássy Gyula száműzött, halálra ítélt, emigrációba kényszerült „rebellisből” vált a pári­zsi szalonok kedvencévé, majd Magyarországra történő visszatérését követően Deák Ferenc mellett ő lett a kiegyezés egyik megteremtője, miniszterelnök, ezt követően közös külügyminiszter.

Ferenczy Ida, az egyszerű, vidéki kisnemes család lánya ­Erzsébet császárné (később királyné) felolvasónője és egyben bizalmas barátnője lett.

E két hihetetlen életút 1851 és 1861 közötti szakaszának be­mutatására vállalkozik a regény.

A történet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő legsötétebb években kezdődik. Az országban mindennaposak a letartóztatások, kivégzések, az emberek zsandároktól, kémektől, besúgóktól rettegnek, ellenállásuk jeleként gyászszalagos kalapot, az aradi tizenháromra ­utaló karkötőket, a hősök miniatűr képeit viselik, bár mindez szigorúan tilos; ahol tudják, akadályozzák a rendőrséget, nem ­fizetnek adót, a tilalom ellenére vágott dohányt szívnak, kényszersorozás elől szöknek, menekülő honvédot bújtatnak, titkos összeesküvéseket szerveznek – ezer módja van az ellenállásnak. És közben nem szűnnek meg reménykedni abban, hogy visszatér még Kossuth, új forradalom, új szabadságharc lesz, amelyben Magyarország végre kivívja függetlenségét. Ám ezek a remények sorra meghiúsulnak. Az 1850-es évek időszaka nem csak az önkény, hanem a délibábok kora is…


............................................................................................................

 

Első könyvem az írónőtől, B.S.ami ugye álnév, majd egy másik regényében kiderül hogy valójában kicsoda B.S.
Nagyon jó stílusban ír, kedvencem lesz.
Történelmi ismereteimet felújítottam, jó volt olvasni erről az időszakról.
Hasonló könyveknél mindig rákeresek a könyvben szereplő valós személyekre, szeretem látni ki hogyan nézett ki és e közben több ismeretre is szert teszek velük kapcsolatban.

 

 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...