Segítség, kísértet!
Amikor Larát egy nap felkeresi nagymamája nővérének szelleme, a húszas éveiben járó vagány csaj egy pillanatra úgy érzi: megtébolyodott. Semmilyen racionális magyarázatot nem talál a történtekre, azt pedig mégsem érzi normálisnak, hogy egy kísértettel társalogjon. Sadie néni szelleme azonban nem foglalkozik Lara aggályaival, fontos feladatot bíz rá: meg kell keresnie rég elveszett nyakláncát, különben soha nem lelhet végső nyugalmat.
Pedig szegény Larának a folyton zsizsegő Sadie néni nélkül is megvan a maga baja: nemrégiben indított üzleti vállalkozása máris a csőd szélén áll, egykoron a legjobb barátnőjének tartott üzlettársa mindent hátrahagyva meglépett Goába, ráadásul élete szerelme mindenféle indoklás nélkül szakít vele!
Az eleinte nem kívánt barátság, azonban mind kedvesebbé válik Lara számára, és ahogy egyre több időt tölt a kísértet-nénikével, úgy válik mind izgalmasabbá az élete…
Vajon mit tanulhat egymástól két különböző korból származó, de nagyjából egyidős fiatal lány? Mi a célravezetőbb módszer: görcsösen vágyakozni a szerelem után vagy nyugodtan megvárni, amíg ránk talál?
.............................................................................................................................
Ez annyira jó volt! :-)
Teljesen kikapcsolt, mosolyogva olvastam, szinte hiányozni fog Lara és Sadie.
A végét megsirattam, szép volt a befejezés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése