Emma Cooper
Dalban mondom el
Az élet egyetlen szívdobbanással kezdődik, és ugyanúgy is ér véget: mindnyájunknak egyéni lüktetése, saját dallama van.
Ha Melody kocsijából aznap nem fogy ki a fagyálló, talán nem is csúszik el a jégen, és nem szenved fejsérülést. És nem is fakad dalra a sérülés egyik komplikációjaként, valahányszor feszült lelkiállapotba kerül. Például biztosan nem adja elő az I Bet You Look Good on the Dancefloort az iskolában, a fia szülői értekezletén. Ha Dev aznap nem vitte volna el a gyerekeket az állatkertbe, nem szenvednek balesetet. Flynn és Rose nem maradnak apa nélkül. És Dev élete szerelmének sem törik apró darabokra a szíve. Ha azonban nem akadtak volna rá annak az eltűnt személynek az adatlapjára, talán sosem utaznak el Cornwallba, hogy a legvalószínűtlenebb helyszínen végre megtapasztalhassák, mit is jelent összetartozni. Jojo Moyes, Cecelia Ahern és Marian Keyes rajongói bizonyára Emma Cooper regényét, a Dalban mondom el…-t is örömmel olvassák majd: kacagtatóan szellemes, ugyanakkor szívszorító történet szeretetről, veszteségről és újrakezdésről.
.........................................................................................................................
Ez egy elég erős könyv.
Könnyednek indult még a gondok ellenére is és ezek alapján valahogy egészen mást vártam.
A cselekményt úgy foglalnám össze, hogy az élet egyik kezével ad, a másikkal elvesz.
Érdemes elolvasni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése