A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)
Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon? A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét – a férfivagyonok és a férfikarrierek világában.
A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni.
Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere.
A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.
..............................................................................................
Minden, amit megkérdeztem volna az Üknagymamámtól!
Röviden így jellemezném ezt a nagyszerű kordokumentumot!
Szinte vonzódom az 1900-as évekhez, minden ilyen könyv érdekel ami ezt az időszakot dolgozza fel.
Ez a kötet nagyon jól kiegészíti Böszörményi Gyula regényeit, egymásra épülő téma.
Több napig húztam az olvasást, mindig csak egy pár fejezetet, hogy képzeletben minél tovább éljek ebben a századfordulóban.
Az én ük és dédszüleimtől nem maradtak levelezések vagy egyéb dokumentumok.
Nagymamám elbeszélései által nagy vonalakban ismertem a dédiket, de az ükszülőkről semmit nem tudok.
Röviden így jellemezném ezt a nagyszerű kordokumentumot!
Szinte vonzódom az 1900-as évekhez, minden ilyen könyv érdekel ami ezt az időszakot dolgozza fel.
Ez a kötet nagyon jól kiegészíti Böszörményi Gyula regényeit, egymásra épülő téma.
Több napig húztam az olvasást, mindig csak egy pár fejezetet, hogy képzeletben minél tovább éljek ebben a századfordulóban.
Az én ük és dédszüleimtől nem maradtak levelezések vagy egyéb dokumentumok.
Nagymamám elbeszélései által nagy vonalakban ismertem a dédiket, de az ükszülőkről semmit nem tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése