A beginák éjszakája

 Aline Kiner
A beginák éjszakája

Párizs, 1310. Marais negyed. A nagy királyi beginázs több száz nőnek ad otthont, akik saját belátásuk szerint élnek, tanulnak vagy dolgoznak itt. A házasságot ugyanúgy elutasítják, mint a klauzúrát. Sem a laikusokhoz, sem a szerzetesekhez nem lehet besorolni őket. Nem a férfiak irányítják az életüket, tőlük egészen függetlenek. Az idős Ysabel, a növények és az emberi lélek titkainak jó ismerője, ennek a közösségnek a gondnoka, a helyi ispotály vezetője.

A beginázs békés, háborítatlan nyugalma megrendül, amikor egy ismeretlen lány tűnik fel náluk. A vörös hajú, szótlan, lázadó Maheut kényszerházasságból menekül. Ráadásul egy ferences barát is keresi…

Azonban a párizsi begináknak nemcsak azért kell küzdeniük, hogy megóvják Maheut-t, hanem saját függetlenségükért és szabadságukért is. Mert mindeközben a királyságot az eretnekség szelleme kísérti, üldözik a templomosokat, és az egyik beginát egy betiltott kézirat miatt a Greve téren máglyán elégetik.

Aline Kiner egy ismeretlen középkorba vezet bennünket, Szép Fülöp uralkodásának jelentős történelmi eseményeit valóságos és fiktív szereplők élettörténetével összekapcsolva. Merész hősnői korukat megelőző feministák, akik lenyűgözően izgalmas életet élnek.

......................................................................................................

Nem is tudtam a beginák létezéséről eddig.
Nagyon jó leírás mind a történelmi személyekről, a vallásról és helyszínről.
Aki Párizsban jár, keresse fel a Marais negyed utcáit mert majd 100 évig itt éltek ezek a nagyszerű független nők a beginák.
Történelmet kedvelőknek ajánlom olvasásra ezt a kiváló regényt!

Szőlőskert Provence-ban

 Ruth Kelly
Szőlőskert Provence-ban

Ava egyre erősebben érzi: EL INNEN, mindegy hová. Muszáj váltania.
Az állása vakvágány, férje, Mark lelécelt, és egy tonna adósságot hagyott maga után. Természetesen nem közölte, mikor jön vissza.
Ava hírt kap: elhunyt a nagypapája, és döbbenetes módon Avára hagyta egész szőlöskertjét, a Chateau Saint Clairt.
Reggelire gőzölgő, friss kávé és croissant – a helybeli pincér, Jacques pedig kérés nélkül hozza a pohár vörösbort –, Ava kezdi otthon érezni magát. De őrültség lenne otthagyni mindent, a házasságát, és szerencsét próbálni gyerekkora helyszínén, amit kiskorában mindig is úgy imádott. Ugye őrültség lenne?! Ugye tényleg az lenne?!

...................................................................................................................

Engem már a borító is megfogott, sejtettem hogy nem fog csalódást okozni.
Az írónő első könyve és ahhoz képest egész jó kis történet lett, romantikával fűszerezve.

Hiányos fénykép

 Bart van Es
Hiányos fénykép

Történelmi nyomozás egy lány után, akit kitöröltek a családi albumból

Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakítson egy ennyire erős köteléket?
Bart van Es már felnőttként döbben rá, hogy van egy családtagja, akinek a létéről sem tudott. Személyes hangú, mélyen empatikus könyvében Lien nyomába ered. Feltárja a több generáción át hordozott traumák működését, a szeretetteljes viszonyokban megbúvó sérülések zárványait, amelyek néha visszavonhatatlan következményekkel járnak. A Hiányos fénykép érzékeny elbeszélés családról, idegenségről, emberi kisszerűség és nagyság kevercséről: történeteink alapanyagáról.

Bart van Es Hollandiában született, Angliában él, Shakespeare- és Spenser-kutató. A Hiányos fényképpel 2018-ban elnyerte a Costa-díjat és a legjobb elsőkötetes memoárírók számára fenntartott The Slightly Foxed-díjat.

....................................................................................................................

Van Es család rejtegette egy ideig Lient a zsidó kislányt.
Később teljesen megszakadt a családdal a kapcsolat, Bart van Es ennek járt utána, hogy mi történt.
Hollandiában az akkori kormányzás teljesen meggátolta a zsidók menekülését, 18000 emberről volt szó és ebből csak pár száz gyereket tudtak elbújtatni úgy, mint Lient.