Mörk Leonóra
Ködkirálynő
Mihez kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik a Türingiai-erdő közepén álló kolostorba, és ott fordítani kezd egy jó kétszáz évvel korábban született német mesekönyvet. Ám ahogy halad előre a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a történetekben a szerző saját életének fájdalmas eseményeit rejtette el.
Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer levélben megírni.
Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, ahol a fény vívta a harcát a sötétséggel, és az emberi lélek mélyére, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben létezhet második esély.
.............................................................................................................
A Türingiai tájat nagyon jól szemléltette, szinte már ott éreztem magam a csöndes erdőben, faluban.
Két idősík, két szereplő, rövid időtartam és pont az utóbbival volt gondom, hogy így se füle se farka nem lett a történetnek.