Isten teremtményei

Tracy Chevalier
Isten teremtményei

A kifinomult stílusáról ismert és méltán elismert írónő, Tracy Chevalier legújabb, valóságos személyekről szóló könyvében ezúttal a 19. század egyik legfontosabb felfedezésének történetéből válogat az olvasó számára, miközben érzékeny képet rajzol a női barátság bonyolult és sok mindent átvészelő természetéről.

-------------------------------------------------------------------------------------

1820-as évek, geológia, Lyme tengerpart.
Mary Anning kövületvadász, neve elsőként 1825-ben Franciaországban került nyomtatásba. Ősi kihalt állatok megkövesedett csontjaira bukkant, lelkesen vadászta nap mint nap a tengerpartot, sziklákat és kövületek után kutatott sikeresen.
Bevallom sosem mélyedtem el ebben a témában, így az első kutatókat sem ismertem.
Ezért is érdemes volt elolvasnom, miként  történhettek ezek a régészetek 200 évvel ezelőtt.

Életünk a Tatin utcában

Susan Loomis
Életünk a Tatin utcában


Susanne immár öt éve él családjával a normandiai városban, Louviers-ben. Mindent megtesz azért, hogy igazi kisvárosi francia feleség legyen belőle: kisfiát a helyi iskolába íratja be, ő maga rendszeresen jár a piacra, otthon istenien főz, és még arra is ügyel, hogy példát vegyen a francia nők sikkes öltözködéséről. Munkáját – azaz a gasztronómiai újságírást – változatlan lelkesedéssel folytatja, és belekezd egy, a francia vidéki konyha receptjeit bemutató szakácskönyv írásába. De közben már körvonalazódik az új terv: gyönyörű házukban egy főzőiskola beindítása. És rengeteg tervezgetés, rajzolgatás, még több fáradság és munka után végül is sikerül: megkezdi működését a Tatin utcai főzőiskola.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Ebben a könyvében bővebben ír a családi életéről mint a főzőiskoláról, de cseppet sem bántam.
Nagyon tetszettek a gyerekekről írt fejezetek, édes az a kislány, - le manége, le manége (körhinta)...imádom Pájizt!- :-)
A nagyfiú sportimádatának megvalósítása, milyen nehézségek adódtak, hogyan sikerült megoldaniuk, minden erejükkel támogatják a gyerekek fejlődését.
Susan főzőiskolája után, férje Michael szakmai támogatása következett, ő szobrász. Ez nagyon tetszett a párkapcsolatukban, hogy önzés nélkül képesek voltak lemondani saját álmaikról, amíg párjukat támogatták.
Az utolsó oldalakat könnyezve olvastam, ahogy leírja, hogy mindegy hol élünk, a hazaszeretet mindig megmarad. Vegyes nemzetiségű emberek barátsága, miként kezet nyújtanak egymás felé és nem egymást okolják mások által elkövetett tettekért.

Ház a Tatin utcán

Susan Loomis
Ház a Tatin utcán

A fiatal amerikai lány, Susan Loomis friss diplomával a zsebében érkezik Párizs egyik legpatinásabb főzőiskolájába, hogy megvalósítsa álmát: az étel legyen az élete. De az itt eltöltött idő nemcsak gasztronómiai író-karrierjének lesz első lépcsője – utazgatásai során végérvényesen beleszeret a francia vidéki életbe és ínycsiklandó ételeibe. Ezért tíz esztendővel később, amikor megbízást kap egy francia szakácskönyv megírására, férjével és kisfiával együtt áttelepül a festői normandiai kisvárosba, Louviers-be. Így az „amerikai-nő”-bol lassacskán Suzanne lesz, és miközben lelkesen beleveti magát a munkába, családjával együtt a kisváros mindennapjainak fontos részévé válik. Ebben a könyvében az első néhány év élményeit idézi fel sok humorral és bájjal.

--------------------------------------------------------------------------------------------

Kedves kis történet, egy nagyon vidám pozitív főszereplővel.
Nekem tetszik ez az amerikai mentalitás, merj álmodni és valósítsd meg!
Több ilyen főzős receptes könyv olvasása után, azt kell írnom, hogy egyik kedvencem a Tatin utca lett, maga a ház, a környék elragadó, jaj de szeretnék egy ilyen házikóban élni.
A recepteknél szinte az ételek illatát, ízét éreztem ahogy leírta.
Megyek is, folytatom a második résszel ;-)

Amnézia

S. J. Watson
Amnézia

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik…

--------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy nap alatt elolvastam, ez mindent elmond a véleményemről!
Nekem nem volt annyira borzongásos thriller, a könyv felétől indult be a találós kérdés, hogy ki ki lehet. Aztán a vége volt izgalmas, vagy inkább a főszereplőért Christinért izgultam, vajon mire fog vissza emlékezni.
Mindenképp ajánlom olvasásra, jó kis regény, olvasmányos és remek stílusa van az írónak.